OpenSpace alapelvek

Az OpenSpace-ről részletesebben | Mikor érdemes OpenSpace workshopot tartani?
Az OpenSpace alapelvei | Példa egy kétnapos OpenSpace-re
OpenSpace linkek | OpenSpace könyvek


A két láb törvénye

  • Megtisztelem a csoportot a távollétemmel, ha sem tanulni, sem a munkához hozzájárulni nem tudok. Ha tanulok valamit, akkor maradok. Ha hozzá tudok járulni a munkához, maradok. Ha egyik sem áll fenn, akkor energiát vonok el a csoporttól.
  • Oda megyek, ahol számomra és mások számára is gyümölcsöző módon tudok dolgozni.
  • Egyedül én határozom meg és én felelek azért, hogy miben és mennyi ideig veszek részt.
  • A fecsegőknek, de a mindentudóknak és a meghatározóknak is kijózanító és talán gyógyító is lehet, ha mások a csoportban betartják a törvényt és egyik a másik után távozik.
  • Ez a magatartás itt nem csak megengedett, hanem törvényileg előírt, még akkor is ha ez engem, másokat, a felettest vagy a vezetőt teljesen kihozza a sodrából.

    Méhek és pillangók

    A két láb törvénye az Open Space-en kétfajta lényt teremt: méheket és pillangókat. Mindkettő hozzájárul a szinergia kialakításához és ezért egy tanuló szervezet számára elengedhetetlenek.

    A méhek a következő ismérvekkel rendelkeznek:

  • Csoportról-csoportra megfontoltan vagy gyorsan zümmögnek, leporolnak, értékes port hagynak maguk után,
  • kölcsönösen beporoznak és megtermékenyítenek.

    Ezzel szemben a pillangók:

  • határozatlanok
  • nyugodtan csillognak valahol, feltankolnak
  • ha felmelegszenek, egészen aktívak lesznek
  • a gyűjtés, a nyugalom helyei, az inaktivitás központjai, ahol lényeges dolgok történhetnek.

    Pontosan azok vannak itt, akiknek itt kell lenniük

  • Azokkal beszélek, dolgozom, tárgyalok, hülyéskedek, beszélek meg találkozót, akik itt vannak.
  • A jelenlevőkre koncentrálok.
  • A távollévők miatti zsörtölődés csak elvonja a figyelmünket a jelenlévőkről.

    Amikor a csoportok kialakítása kerül sor, akkor előfordulhat, hogy csak egyedül jelenek meg az általam felvetett témánál. Akkor felvetődhet az a kérdés, hogy hogyan is állunk a "pontosan azok vannak itt, akiknek itt kell lenniükkel". Különböző lehetőségek fordulhatnak elő:

  • Ez a téma rajtam kívül senkit sem érdekel.
  • A témát rossz időben/rossz helyen vetettük fel.
  • Más témák fontosabbak.
  • A téma teljesen helyes és sürgősen cselekedni kell, ám ebben csak én vagyok kompetens. Előny: a munkát meglehetősen gyorsan elvégezhetem és hosszabb szünetet tarthatok vagy pillangó lehetek.

    Ami történik, az az egyetlen, ami megtörténhetett

  • Az előttem álló dologra koncentrálok, arra, ami most történik.
  • Észreveszem a kínálkozó lehetőségeket, most világossá válnak.
  • Minden ami nem fordult elő, ami nem történt meg, aminek szóba kellett volna kerülnie vagy meg kellett volna történnie, az jelentéktelen és következmények nélküli.

    Valami akkor kezdődik el, amikor az idő megérett rá

  • A kreatív lökés, a szuper ötlet, az úttörő ötlet, az inspiráció vagy a Szent Lélek nem 10:30-kor jön, csak azért mert az csoportunk akkor kezdődik.
  • Kivárom türelmesen a megfelelő időpontot.

    Aminek vége van, annak vége van

  • Más feladatok felé fordulok, ha egy feladat kész.
  • Gazdálkodom az időmmel és az energiámmal.
  • Ha valamit gyorsabban elintézek, mint ahogy vártam, akkor tovább megyek, egy másik projekten dolgozom, játszom, meglátogatok egy másik csoportot, valami újba kezdek.

    Aminek nincs vége, annak nincs vége

  • Ha a megbeszélt idő letelt és mi éppen ekkor fogunk hozzá valamihez, valójában ekkor lendülünk bele a témába, akkor az nem ért véget.
  • Megállapodunk egy új időpontban, betervezünk egy új találkozót.

    Harrison Owen: "Open Space Technology-A User's Guide" alapján (Fordította: Frisch Anita)
  •