Az OpenSpace-ról részletesen

Az OpenSpace-ről részletesebben | Mikor érdemes OpenSpace workshopot tartani?
Az OpenSpace alapelvei | Példa egy kétnapos OpenSpace-re
OpenSpace linkek | OpenSpace könyvek


Konferencia? Ülés? Akkor végtelen számú fóliával és örökös egy helyben üléssel, előre megadott programmal egybekötött unalmas előadásokra gondolunk, ami mindenkinek megfelel egy kicsit, de senkinek se teljesen. Aztán pódiumviták is eszünkbe jutnak, amiket a "ravaszabbak" elől a színpadon vezetnek, elénk tárul egy homályos fényű terem és a benne szendergő résztvevők látványa. Az ember igazából a kellemes szünetekre, találkozásokra és tapasztalatcserékre vágyik a kollégákkal.

Az Open Space egészen más. Nincs napirend. A rendezvény elején mindenki ott van, ugyanis az első fél órában jön létre az egész munka-és ütemterv. Aztán mindenki ahhoz csatlakozik, ami számára érdekes és fontos

Hogyan jön létre ez a szerkezet? Kezdetben mindenki egy körben ül, több mint 50 résztvevő esetén koncentrikus körökben. Az alapelvekbe való rövid bevezetés után mindenkinek, aki élni akar vele, megvan a lehetősége, hogy a kör közepére menjen és témáját megnevezze. Valamit, amivel mindenképpen foglalkozni akar, amit a szívén visel, amiért kész tenni valamit, felelősséget vállalni és amin a többiekkel együtt dolgozni akar. Minden téma megengedett, azok is, amelyek vélhetőleg nem tartoznak a rendezvény fő címéhez.

Amikor a témák a táblán vannak és az időpontok, valamint a termek adottak, akkor mindenki oda írja fel magát, ahol szívesen dolgozna. Ez a "piactér". Amikor ez véget ér, akkor a csoportok önszervező formában elkezdenek dolgozni. Az előre megadott kereteken belül maguk osztják be az idejüket és a szüneteket. Minden csoport maga foglalja össze az eredményeit, ajánlásait és megállapodásait és ezt mindenki számára hozzáférhetővé teszi a hírek számára kialakított táblán.

Esténként és reggelente, valamint a rendezvény végén találkozik az összes csoport, hogy tapasztalataikat és benyomásaikat kicseréljék.

A befejezés előtt mindenki kézbe kapja a munkacsoportok eredményeinek a dokumentációját. Cél lehet a dokumentáció alapján a prioritások meghatározása, rokon célok összevetése és a cselekvéshez szükséges lépések kialakítása.

Ellentétben az említett és már számos alkalommal átélt konferenciákkal a résztvevők a helyszínen megtapasztalják, hogy nem csak lehetséges, hanem szórakoztató is az, ha felelősségteljesen cselekednek, lényeges feladatokat és célokat boncolgatnak, a vezetést közösen gyakorolják, ha becsben tartják és erőforrásként kezelik a különbségeket, ha maguk dolgozzák ki és állapodnak meg a cselekvéshez szükséges tervekben. Az Open Space során létrejött szinergia biztosítja a motivációt az önszerveződő és az önirányító működésre, és ez azután a mindennapi munka világában is megjelenik.

Az Open Space tovább hat: A fejekben, a munkahelyi cselekvésben, a városrészben, a vállalati vezetésben, a társadalmi vitában, a mindennapi véleményalkotásban.

Hogy mindez pontosan hogyan megy végbe, még nem kellő mértékben ismert, azonban az önszerveződő rendszerek és tanuló szervezetek modelljei, elméletei bizonyára hozzájárulnak ennek a további megvilágításához.

Ezt a szöveget Michael M Pannwitz állította össze az 1999 szeptemberében "Mit tanulunk a következő európai háborúra" címmel Bécsben megrendezett Open Space konferenciára szóló meghívóra támaszkodva. Fordította: Frisch Anita.